Tovább bővült az egyszerűsített éves beszámolt készítő vállalkozások köre

A konszolidálásba bevont leányvállalatok is készíthetnek egyszerűsített éves beszámolót, ha

  • megfelelnek a törvény által előírt értékhatároknak
  • és az anyavállalat részére nyilvántartásuk alapján biztosítani képesek az összevont éves beszámoló elkészítéséhez szükséges adatokat.

A továbbiakban egyszerűsített éves beszámoló is készülhet devizában.

Megváltoztak a sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítésének feltételei

Sajátos egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, amely az alább felsorolt határértékek közül kettőt nem lép át:

  • a mérlegfőösszeg nem haladja meg a 65 millió forintot,
  • az éves nettó árbevétel a 130 millió forintot,
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

A sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodóknak lehetőséget ad a törvény arra, hogy az előírt szabályzatokat (eszközök és források értékelési szabályzata, leltárkészítési és leltározási szabályzat, pénzkezelési szabályzat) ne kell külön-külön készítsék el, az összes szabály rögzíthető egyetlen szabályzatban.

A terv szerinti értékcsökkenés meghatározásakor ők is alkalmazhatják a társasági adótörvény szerinti leírási kulcsokat.

Módosul az IFRS szerinti beszámolók készítésére jogosultak köre

2014-től IFRS szerinti beszámolókat csak IFRS szakterületen regisztrált mérlegképes könyvelők és IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók készíthetnek, illetve hitelesíthetnek.

Az üzleti év eltérhet a naptári évtől

A vállalat a naptári évtől eltérő üzleti évet határozhat meg, ha

  • már lezárt három üzleti évet, vagy
  • változott az anyavállalata.

A változtatáshoz módosítani kell a létesítő okiratot és a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni az egy üzleti évvel korábbi adatokat tartalmazó mérleget és eredménykimutatást.

Nem választhatnak naptári évtől eltérő üzleti évet a hitelintézetek, biztosítók, pénzügyi vállalkozások, nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmények, a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások és az eva törvény szerint adózó vállalkozások.

Nemzeti standardalkotás kezdődik

A számviteli törvény előírja, hogy a jövőben kihirdetendő standardokat a hatálya alá tartozó vállalkozásoknak alkalmazniuk kell majd. Az első standard életbe lépése 2013. január 1-től várható.

Visszavásárolt saját részesedések bevonása a saját tőkével szemben

A visszavásárolt saját részesedéseket már nem az eredménnyel szemben kell elszámolni. A tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzésekor a bevont részesedés névértékével a jegyzett tőkét kell csökkenteni, a névérték és a könyv szerinti érték különbözetével az eredménytartalékot kell módosítani.

Emelkedett a napi készpénz záróállomány átlagos mértéke

A készpénz napi záróállomány naptári hónaponként számított napi átlagának felső korlátja az előző üzleti év összes bevételének 2%-áról 10 %-ára emelkedett. Ha a 10% nem éri el az 500 eFt-ot, akkor változatlanul 500 eFt a megengedett legnagyobb érték.

Egyszerűsödik a közüzemi díjak elszámolása

A földgáz-, a villany- és a vízszámlák teljes összegét anyagköltségként lehet elszámolni, így az alapdíjat már nem kell igénybe vett szolgáltatásként könyvelni.

Változások a külföldi pénznemben felmerült ügyletek forintosításában

Ha a beszerzés ellenértét valutában fizetik, a bekerülési érték a valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható, tehát nem a teljesítés napja szerinti árfolyammal kell az ügyletet forintosítani.

A számviteli törvény és az áfa törvény miatti eltérő árfolyamok esetében a főkönyvi könyvelésben is alkalmazható az áfa törvény szerinti árfolyam.

Átlagár és FIFO saját termelésű készleteknél

A módosítás szerint saját termelésű készletek értékelésénél is használható az átlagos előállítási ár, illetve a FIFO (first in first out) módszer.

Terven felüli értékcsökkenés beruházásoknál és az alapítás-átszervezés aktivált értékénél

A jövőben beruházásoknál és az alapítás-átszervezés aktivált értékénél is elszámolandó terven felüli értékcsökkenés, ha piaci érték tartósan és jelentősen alacsonyabb a könyv szerinti értéknél.

Leltározási kötelezettség legalább háromévente

A leltározás azoknál a vállalkozásoknál is kötelező legalább háromévente, amelyek folyamatosan mennyiségi készletnyilvántartást vezetnek. Az árukészleteket az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző, vagy az azt követő negyedévben lehet leltározni.

A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatait a mérlegfordulónapra vonatkozóan egyeztetni kell.

Változott a külföldön megfizetett jövedelemadók (nyereségadók) könyvelése

A külföldön megfizetett jövedelemadókat (nyereségadókat) is a 89-es számlacsoportban, adófizetési kötelezettségként kell kimutatni. Itt külön-külön kell kimutatni a magyar társasági adót és a külföldön megfizetett adókat.

A számviteli törvény módosított néhány fogalmat

Az üzleti vagy cégértékre vonatkozóan: ha a megvásárolt cég piaci értéken számított saját tőkéje negatív, akkor az üzleti vagy cégérték bekerülési értéke a cégért fizetett ellenérték, a megvásárolt részesedést nulla értékkel kell felvenni a könyvekbe. Változott a negatív üzleti vagy cégérték elszámolása is, hiszen korábban öt év alatt kellett egyéb bevételként elszámolni, még akkor is, ha az illető részesedés kikerült a könyvekből. Most erre már nincs szükség, ha a részesedés kikerül a könyvekből.

Az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés fogalmakat a továbbiakban a számviteli törvény nem definiálja, ezeket a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény határozza meg, a számviteli törvény erre a törvényre hivatkozik.

Szintén más szabály rendelkezik a könyvvizsgálói záradék kötelezően alkalmazandó szövegéről (a könyvvizsgálói standardok), így a számviteli törvény mostantól ezekre hivatkozik.

Bővült az alapítás-átszervezés fogalma

Az ásványkincsek kutatásának költségei kimutathatók az alapítás-átszervezés aktivált értékében. Ide tartoznak a kutatások előkészítésének, a kutatófúrások elvégzésének költségei, ha a kapcsolódó beruházás bekerülési értékében nem vehetők figyelembe. Erre csak akkor van lehetőség, ha a költségek a kutatás eredményeképpen kitermelt ásványkincsből elért bevételekből megtérülnek.

Ha a kutatás eredménytelen, az aktivált értékét terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni.

Beszámolók letétbe helyezési, közzétételi határideje

Az éves beszámolót, illetve az egyszerűsített éves beszámolót az adott üzleti évet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell letétbe helyezni, közzétenni, azaz naptári évvel megegyező üzleti év esetén május 31-ig.

Összevont (konszolidált) éves beszámolónál a határidő az adott üzleti évet követő hatodik hónap utolsó napja, azaz naptári évvel megegyező üzleti év esetén június 30.

Bővültek a mérlegképes könyvelők regisztrálási feltételei

2014. december 31-től a regisztrálást kérvényező könyvelőnek a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban teljesítenie kell a regisztrált mérlegképes könyvelők továbbképzésére előírt kötelezettséget. A továbbképzést a kérelemben megjelölt szakterületen kell teljesíteni.

Azok a mérlegképes könyvelők, akiket továbbképzési kötelezettség nem teljesítése miatt töröltek a nyilvántartásból a jövőben bármikor újra regisztráltathatják magukat, ha a kérelmezést megelőző 12 hónapban teljesítették a továbbképzési kötelezettségüket.

Csökken a beszámoló megőrzésének ideje

A beszámoló, az üzleti jelentés és a hozzájuk kapcsolódó leltár, értékelés, a főkönyvi kivonat megőrzésének határideje 10 évről 8 évre csökken.

Közbenső mérlegkészítési kötelezettség

Ha egy vállalkozás osztalékelőleget fizet, közbenső mérleget kell készítenie. Eddig ha évente többször fizetett osztalékelőleget, minden alkalommal el kellett készítenie a közbenső mérleget. Az új szabályozás szerint az éves beszámoló a mérlegfordulónapot követő 6 hónapon belül használható az osztalékelőleg alátámasztásához, valamint a közbenső mérleg 6 hónapon belül többször is figyelembe vehető.

A korábban már kifizetett osztalékelőleggel csökkenteni kell a felhasználható saját tőkét.

Külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire a vállalkozókra vonatkozó előírások vonatkoznak

A korábbi előírások nem határozták meg egyértelműen, hogy a fióktelepekre milyen számviteli kötelezettségek vonatkoznak. A törvénymódosítás most rögzíti, hogy a külföldi vállalkozások Magyarországon található fióktelepeire a vállalkozókra vonatkozó előírások vonatkoznak.

A számviteli bizonylatok kezelése

A módosított számviteli törvény mind a papíralapú, mind az elektronikus úton előállított bizonylatoknál elfogadja azt a kontírozási megoldást is, amely a számviteli bizonylathoz egyértelmű logikai hozzárendelés útján kapcsolja hozzá a bizonylat alapján könyvelt tételeket és a könyvelés időpontját. Így a továbbiakban nem kell az eredeti bizonylatokon feltüntetni a kontírozást.

A papír alapon kiállított bizonylatokról a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítéséről szóló jogszabály szerint készített elektronikus másolat megőrzésével teljesül a bizonylat megőrzésére vonatkozó kötelezettség. Az elektronikus formában kiállított bizonylat megőrzésére a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabályi előírásokat kell teljesíteni.