Átsorolás befektetett eszközök és forgóeszközök között

A számviteli törvény szerint, ha egy eszköz rendeltetése megváltozik, át kell sorolni

a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé vagy fordítva. Korábban nem határozta meg az átsorolás időpontját. A módosítás értelmében ilyen eszközt legkésőbb a mérlegkészítéskor, a fordulónapra vonatkozóan kell átsoroln

Exportfuvardíj elszámolása

A módosítás szerint a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási, illetve raktározási költség már nem az exportértékesítés árbevételét csökkenti, hanem az általános előírások szerint kell elszámolni az időszak költségei között.

Késedelmi kamat elszámolása

A késedelmikamat-kötelezettség a késedelembe esés napján keletkezik, a továbbiakban

passzív időbeli elhatárolásként nem lehet kimutatni.

Pénzvisszatérítési akció elszámolása

A közvetett pénzvisszatérítési akció keretében kapott, illetve adott engedmény áfával csökkentett összegét egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként kell elszámolni, a nem számlázott utólagos engedmény szabályai szerint.

Sérelemdíj elszámolása

A sérelemdíjat is hogy az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, a kártérítésekhez hasonlóan.

Devizás tételek fordulónapi értékelése

A módosítás szerinta devizakövetelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat és kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is át kell értékelni a fordulónapi árfolyamon.

Nem pénzbeli pótbefizetés

A nem pénzbeli hozzájárulás útján teljesített pótbefizetést az eszközmozgással egyidejűleg kell elszámolni. A pótbefizetésként vagy annak visszafizetéseként kapott

eszköz bekerülési értéke a közgyűlési illetve taggyűlési határozatban megállapított érték. Az eszköz átadását az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni

Üzletág-átruházás elszámolása

Ha az üzletág ellenértéke az átadott eszközök átadott kötelezettségek értékével csökkentett piaci értékét meghaladja, az eladó ezt a különbözetet az értékesítés nettó árbevételeként számolja el.

Ázsiós jegyzetttőke-emelés

Alapításkor csak az alapítás részeként, tőkeemeléskor csak a tőkeemelés részeként átadott pénzeszközök vagy egyéb eszközök helyezhetők ázsióként a tőketartalékba.

Átalakulás, egyesülés, szétválás

A 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyv megkülönbözteti az átalakulás, az egyesülés és a szétválás fogalmát, ezért a számviteli törvény fogalomhasználata is módosult. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a vagyonmérlegben mérleg szerinti eredmény nem szerepelhet, a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalékba át kell vezetni.

Értékhatárok devizában

A számviteli törvény egyes rendelkezései forintban meghatározott értékhatárhoz kötődnek, emiatt kérdéses volt, hogy a devizás könyvvezetést alkalmazó vállalkozók ezt milyen árfolyamon váltsák át. A módosítása alapján a beszámolóját devizában készítő vállalkozásnak a forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank adott időpontra vonatkozó devizaárfolyamán kell átszámítania.

Beszámoló és közbenső mérleg felhasználhatósági időtartama

A módosítás szerint az éves beszámolót vagy a közbenső mérleget a fordulónapot követő hat hónapig lehet figyelembe venni, hacsak jogszabály eltérően nem rendelkezik

Az ellenőrzés megállapításának fogalma

Hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet érintő gazdasági események könyvelésének utólagos módosítása is.

Bizalmi vagyonkezelés

A számviteli törvény kiegészült a kezelt vagyonra és a vagyonrendelőre vonatkozó alábbi szabályokkal:

  • A kezelt vagyont érintő gazdasági események elszámolására a számviteli törvényt kell alkalmazni.
  • A kezelt vagyonra vonatkozó beszámoló készítése és a könyvvezetés a bizalmi vagyonkezelő feladata. Az egyes kezelt vagyonokról vagyononként önálló könyvvezetést kell végeznie és külön-külön beszámolót kell készítenie.
  • A kezelt vagyon éves beszámolója, illetve egyszerűsített éves beszámolója mentesül a könyvvizsgálat és közzétételi kötelezettség alól.
  • A vagyonrendelő a kezelt vagyonra vonatkozó követelését a befektetett eszközök között tartós kölcsönként, a kezelésbe adott vagyon után kapott (járó) hozamot kapott (járó) osztalékként mutatja ki