Bővült az egyszerűsített beszámoló készítésére jogosultak köre

Egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a vállalkozás, amely az alább felsorolt határértékek közül kettőt nem lép át:

  • a mérlegfőösszeg legfeljebb 500 millió Ft,
  • az éves nettó árbevétel legfeljebb 1000 millió Ft,
  • az üzleti évben átlagosan legfeljebb 50 alkalmazottat foglalkoztatnak.

2011-től egyszerűsített beszámolót készíthet az IFRS szabályai alapján összeállított konszolidált beszámolóba és a nem a magyar számviteli törvény alapján készített konszolidált beszámolóba bevont társaság is.

Egyszerűsített beszámolót készíthet továbbá a zártkörűen működő részvénytársaság, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, és a naptári évtől eltérő üzleti évet választó társaság is.

Továbbra is érvényes azonban, hogy nyilvánosan működő részvénytársaság, anyavállalat, konszolidálásba a magyar számviteli törvény szerint bevont vállalat, és azon vállalatok, amelyek értékpapírjait tőzsdén forgalmazzák vagy azt már kérelmezték, nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót.

Változott a kiegészítő melléklet adattartalma

  1. A nettó árbevételt a ténylegesen végzett tevékenységek szerinti bontásban kell feltüntetni, nem pedig az alapító okiratban szereplő tevékenységek alapján, mint korábban.
  2. Egyszerűsített éves beszámoló esetén nem kötelező összegszerűen bemutatni a könyvvizsgálati díjat, ha a társaság a Könyvvizsgálói Közfelügyelet Bizottság kérésére részletekbe menő tájékoztatást küld a könyvvizsgálóknak fizetett díjakról.
  3. Ha a társaság vagy csak devizavételi, vagy csak devizaeladási árfolyamot használ, nem kell bemutatni az alkalmazott árfolyamnak az MNB vagy a számlavezető bank által jegyzett középárfolyamától való eltérését.

Felmentés a konszolidált beszámoló készítése alól

Az előírt feltételek teljesülésekor a külföldi anyavállalat mentesítheti a magyar anyavállalatot a konszolidált beszámoló összeállításának kötelezettsége alól. A mentesítés érdekében a magyar vállalat már nem köteles az anyavállalat konszolidált beszámolójának hiteles fordítását közzétenni. A beszámoló közzétételének határideje az elfogadástól számított 60 nap.

Változott a devizás ügyletek szabályozása

A valutapénztárban tartott valutát és a devizaszámlán tartott devizát, továbbá minden külföldi pénzeszközre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, valamint kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapján jegyzett devizaárfolyamon kiszámított forintösszegben kell feltüntetni. Korábban az átértékelést csak jelentős árfolyamkülönbözet esetén kellett elvégezni. Ha a választott bank naponta többször jegyez árfolyamot, a számviteli politika határozza meg, hogy az adott napon belül melyik jegyzési árfolyamot használják. Korábban az adott napon jegyzett legutolsó árfolyamot kellett alkalmazni.

Egyszerűsödött a külföldi pénzértékre szóló értékpapírok értékesítésének elszámolása

Devizás értékpapírok értékesítése után nem kell kiszűrni az árfolyamkülönbözetből a devizaárfolyam változásának hatását. Az új szabályozás szerint egy összegben kimutatható az eladási ár forintra átszámított értékének és a könyv szerinti értékének különbözete.

Módosult a behajthatatlan követelések fogalma

2009-től kezdődően díjköteles a fizetési meghagyásos eljárás, ennek megfelelően a számviteli törvény módosította a behajthatatlan követelés fogalmát. Behajthatatlan követelés az a követelés is, ahol a fizetési meghagyásos eljárás költségei a követelés várhatóan behajtható összegéhez képet túlságosan magasak lennének.

A próbaüzemeltetés költségelszámolásának szabályozása

A próbaüzemeltetés során felmerült költségek, ráfordítások növelik a beruházás bekerülési értékét. Ha a próbaüzemeltetés során termékeket állítanak elő, illetve szolgáltatásokat nyújtanak, akkor ezek előállítási költségével csökkenteni kell a beruházás bekerülési értékét. Viszont a csökkentés összege nem lehet magasabb, mint a próbaüzemeltetés során felmerült összes költség és ráfordítás.

Változott az értékesítés nettó árbevételének részletezése a kiegészítő mellékletben

Az értékesítés nettó árbevételét a kiegészítő mellékletben a ténylegesen végzett tevékenység szerint kell bemutatni. Korábban az értékesítés nettó árbevételét a létesítő okiratban megjelölt tevékenységi körök szerint kellett részletezni.

A vagyonmérleghez kapcsolódó változás

Megszűnt az az adózási szabály, amely szerint átalakuláskor a vagyonfelértékelés után a jogelődnek adót kellett fizetnie. Ezért erre tartalékot sem kell a továbbiakban képezni a vagyonmérlegben.

Átalakult a könyvvizsgálói díjak bemutatása

Egyszerűsített éves beszámoló esetén nem kell a kiegészítő mellékletében összegszerűen bemutatni a könyvvizsgáló által felszámított díjakat, azonban be kell mutatni a könyvvizsgáló díjak jogcímenkénti megoszlását. További rendelkezés, hogy a díjak összegéről tájékoztatást kell adni a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság részére, ha a bizottság azt kéri.