Bevezetésre került a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készíthet a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három érték közül kettő nem haladja meg az alábbi összeget:

  • a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot,
  • az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot,
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a vállalkozó a választásától – a határértékek teljesítése mellett – leghamarabb három, mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el.

Ezzel párhuzamosan megszűnt a sajátos egyszerűsített éves beszámoló típusa.

Megváltozott a jelentős összegű a hiba értékhatára

Jelentős összegűnek számít az a hiba, amely az eredményt, a saját tőkét a mérlegfőösszeg 2 százalékával módosítja. Ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintos összegben növelő-csökkentő hiba tekintendő jelentősnek (ez a határ korábban 500.000 forint volt).

Megszűnt a megbízható és valós összképet lényegesen befolyásoló hiba fogalma

Ezzel együtt megszűnt az ehhez kapcsolódó ismételt beszámoló-közzétételi kötelezettség.

Beszámolókészítés kényszertörlési eljárás esetén

Az új szabályozás szerint kényszertörlési eljárás esetén az üzleti év az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól a kényszertörlési eljárás kezdetét megelőző napig terjed és egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától. Ha a kényszertörlési eljárás során felszámolási eljárás kerül elrendelésre, a felszámolás időszaka üzleti évének kezdő napja a felszámolás elrendelésének a napja.

Beszámolókészítés átalakulás esetén

Az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság köteles a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően az átalakulás napjával a számviteli törvény szerinti beszámolóját elkészíteni és gondoskodni annak letétbe helyezéséről és közzétételéről.

Üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatása

Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatása három, beszámolóval lezárt üzleti év után vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén lehetséges. Korábban a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített beszámoló kiegészítő mellékletében a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett be kellett mutatni az azokkal összehasonlítható bázisadatokat tartalmazó mérleg és eredménykimutatás adatait is, ez a jövőben nem kötelező.

Az üzembe helyezés időpontja

A jövőben az eszköz üzembe helyezésének időpontja, az az időpont, amikor az eszköz a szokásos vállalkozási tevékenység keretében rendeltetésszerűen hasznosításra kerül. Így a rendeltetésszerű használatot nem érintő hatósági engedélyek hiánya esetén is sor kerülhet az aktiválásra.

Skontó elszámolása

A szerződésben meghatározott fizetési határidőn belül történő pénzügyi rendezés esetén kapott engedményt a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, az adott engedményt pedig a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között között kell elszámolni. Ezt az összeget a törvény eddig a késedelmi kamattal arányos összegben maximálta, ez a korlát a jövőben az ellenérték 3%-át meg nem haladó összeg lesz.

A tartósság fogalma az értékelés során

A törvénymódosítás szerint tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az a múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll. A különbözet tartósnak minősül akkor is, ha az az értékeléskor rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető.

Támogatásból beszerzett, térítés nélkül kapott eszközökhöz kapcsolódó halasztott bevétel

A támogatásból beszerzett, illetve a térítés nélkül kapott eszközökhöz a számvitelben halasztott bevétel elszámolás kapcsolódik. A halasztott bevételt az eszköz bekerülési értékének, illetve a bekerülési értéke arányos részének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni.

Ezen eszközök későbbi esetleges felújításakor, illetve átalakulás során történő felértékelésekor a hatályos előírásokból eddig nem következett, hogy a felértékelés során keletkező többletet figyelembe kell-e venni a halasztott bevétel feloldása során. A törvénymódosítás értelmében a halasztott bevétel megszüntetésekor a bekerülési érték növekményét figyelmen kívül kell hagyni, ha az eszköz bekerülési értéke a használatba vételt követően megnő, illetve a halasztott bevétel feloldása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt is, ha az eszköz bekerülési értékének megnövekedése mellett annak hasznos élettartama is megnő.

Osztalékfizetés szabad eredménytartalékból

A jogalkalmazás során tapasztalt bizonytalanság megszüntetése érdekében a törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy negatív tárgyévi adózott eredmény esetében, amennyiben történik osztalékfizetés, és ahhoz a szabad eredménytartalékból is használnak fel összeget, az eredménykimutatásban eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre címen a szabad eredménytartalékból igénybe vett összeget kell kimutatni, míg a mérleg szerinti eredmény a negatív tárgyévi adózott eredménnyel azonos összegű lesz.

Egyéb számviteli változások

  • Pontosításra került a szellemi termékek definíciója a szellemi alkotások jogával és a hatályos jogszabályokkal összhangban.
  • A számviteli törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy a készletek között áruként kell kimutatni a használatba vétel időpontjától azokat az értékesítési céllal beszerzett vagy előállított eszközöket, amelyeket a vállalkozó az értékesítésig átmenetileg használatba vett (például a tesztautót).
  • A módosítás szűkíti a számviteli konszolidációs mentesítési kört azon tőzsdei vállalkozások esetében, amelyek az összevont (konszolidált) éves beszámolójukat az IFRS-ek szerint készítik el, mivel az esetükben a konszolidálási kört nem a számviteli törvény, hanem az IFRS-ek határozzák meg.